2008. február 11., hétfő | By: Sütis néne

A hajdináról


A kölest már "kivégeztem" , így tehát jöjjön a hajdina....
Előzőleg pár szó róla.... (érdemes elolvasni ! ) ,aztán hozok majd receptet is ;-)

A hajdina
Bár a keserűfű-félék családjába tartozik, mégis a gabonafélékhez sorolják, hiszen barnás-feketés terméshéjjal borított, három-élű, legömbölyített gúla alakú szemtermését a búzához hasonlóan fogyasztják.

Őshazája Ázsia, Közép-Európába csak a középkorban, a hódító mongol és török néptörzsek közvetítésével jutott el. XVII. századi fénykorát követően európai termesztése a burgonya és a búza térhódításával fokozatosan visszaszorult. Sajnálatos tény, hogy a napjainkban hazánkban termelt mennyiség mintegy 90%-a külföldi, elsősorban francia és német exportra kerül, az itthoni fogyasztás csak most kezd fellendülni.

Táplálkozás-élettani, illetve a különböző kórképek diétájába való beépíthetősége szempontjából a hajdina magja mind makro-, mind pedig mikroelem összetevőit tekintve kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik.

Rosttartalma más gabonafélékhez viszonyítva kiemelkedően magas.
Ennek jelentőségét alátámasztja az OÉTI 1992-1994 között végzett felmérése, mely szerint a hazai lakosság szénhidrát- és ezen belül, élelmirost-fogyasztása messze elmarad a nemzetközi ajánlásokban szereplő értéktől. Jelentős élelmirost-tartalma miatt, a bél-perisztaltika növelése és a tranzitidő lerövidítése révén hatékonyan alkalmazható a népbetegségnek számító székrekedés étrendi kezelésében, és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbélrák) megelőzésében is.
A fokozott rostbevitel koleszterin-szintet csökkentő hatása már régóta ismert és bizonyított.
Egyes esetekben (pl. epekövesség) a magasabb élelmirost-tartalmú nyersanyagok a beteg egyéni tűrőképességének figyelembevételével használhatók fel.

Zsírtartalmán belül a telítetlen zsírsavak rendkívül magas, mintegy 77%-os arányt képviselnek.
A hajdina rendkívül magas kalcium- és magnéziumtartalommal rendelkezik.
Előnye még kifejezetten alacsony nátrium és viszonylag magas káliumtartalma is, így sikeresen építhető be a nátriumbevitel korlátozásával járó magas vérnyomásos diétába. Magas rutintartalma miatt már őseink is gyógynövényként használták a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére.
A nyomelemek közül vasban, rézben és cinkben bővelkedik. Igen értékes vitaminforrás, hiszen szinte az összes B-vitamin fajtát tartalmazza, e mellett E-vitamin tartalma is jelentős.

A hajdina antioxidáns hatású flavonoid és rutin (P-vitamin) tartalma miatt kapilláris vérzések, és a sugárterápia okozta egészségkárosodások esetén is javasolható jótékony élelmiszer.

Glikémiás indexe 55-59%, magas élelmirost-tartalma következtében szénhidrátjai lassabban szívódnak fel, így vércukoremelő hatása kevésbé kifejezett, mint a búzalisztből készült fehér kenyérnek és péksüteményeknek (pl. zsemle).
Ráadásul az élelmi rostok növelik a szervezet inzulin-érzékenységét is, így a hajdina fontos alkotórésze lehet a cukorbetegek diétájának is.
A fehérlisztből készült termékek kiváltása érdekében a hajdina a Candida albicans fertőzöttek étrendjének is részét képezheti, mivel fedezheti a kórképben megnövekedett B-vitamin- és nyomelem-szükségletet is.

A hajdina magas diétás rosttartalmánál fogva jól beilleszthető a fogyókúrázók energiaszegény diétájába. A rostok ugyanis csökkentik a tápanyagok felszívódását, a gyomor ürülési sebességét és az éhségérzetet.

A hántolt hajdinaszemeket egyes helyeken főzés előtt megpörkölik, ami a belőle készült ételeknek kellemes dió ízt és illatot kölcsönöz.
A főzési idő lerövidítésére elkészítés előtt néhány órára be is áztathatjuk, majd kását, köretet, levesbetétet készíthetünk belőle, de felhasználhatjuk tészták, gabona fasírtok, sütemények, palacsinták és egyéb finomságok készítéséhez is.
Évszázados megfigyelés, hogy a hajdina a leginkább melegítő hatású gabona, így fogyasztását a népgyógyászatban különösen a hűvösebb hónapokban javasolták.


(a szöveg innen származik)