Nos ez a nap nem kezdődött olyan rosszul...aztán lassan beindultak a dolgok... kezdtem azzal, hogy elkezdett folyni az orrom. Gondoltam ez még nem vészes, lehetne rosszabb is ( és lett is, jelentem)... napközben azért még elvoltam, csak hébe- hóba kellett zsepi, ez mostanra már nem így van.
Bezzeg pár napja még "duzzadt a keblem", hogy hehe én nem lettem náthás, miközben a férjem orra piroslott, mint a rózsa... de hát ugye egy szobában, egy légtérben alszunk (ilyenkor mindig megjegyzem hogy legközelebb ha beteg lesz, kilakoltatom, hogy másik helységben aludjon...) de a vírus nem válogat...és engem is legyőzött, hiába a sok vitamin (bár mondjuk volt ez már rosszabb is, szóval fő az optimizmus!)
de ez csak egy dolog... a másik dolog, hogy ma esőben voltunk vásárolni, nem kellett volna....
tudtátok, hogyha egy betonoszlop és egy kocsi találkozik, az oszlop győz? mi már tudjuk.........
nagyon nem részletezem, pedig megérne egy misét, milyen sok apró hibás döntés vezet el odáig, hogy ki kell cserélnünk a vezető felőli ajtót .... mivel behorpadt... elég csúnyán.... meg ugye a festék....meg hát elég ciki helyzet volt, mikor a bolt előtt, ahol találkánk volt egy kb térdig érő oszloppal, kb 5 férfi kellett ahhoz, hogy a kocsit leemeljük az általa szeretgetett kő vagy betondarab oldaláról....no comment....szóval egy rosszul indult nap még rosszabb véget ért...nem tudom egyáltalán találunk-e majd hozzá másik ajtót, meg mikor, meg akkor ugye majd vihetjük javíttatni...imádom az ilyen váratlan plusz kiadásokat!!!
de! akkor most nézzük benne a jót is (mert lehet hogy bolond vagyok, de a méreg után ez volt az első reakcióm, hogy lehetett volna rosszabb is... mire hazaértünk már a férjem is tudott vigyorogni, szóval közben ezen is kellett dolgoznom... )na tehát. 1. az autó még megy, nem lett nagyobb baja, ami fontos, mivel ezzel járok melóba 2. az ajtó zárható, nyitható, még ha szorul is, ami nem egy utolsó szempont 3. nem ragadtunk a városban, miközben a gyerek még itthon a napközit gyűrte, szóval épp hazaértünk érte 4. nem egy milliós értékű autó, bár igaz így se lesz olcsó mulatság a javítás, de majd valahogy kiböjtöljük 5. anyósék még nem tudják :-D (az övüké volt előttünk)
hát azt hiszem röviden ennyi ami jó benne. kicsit még bosszant a dolog, de ha idén nem jut rá, majd megjavítjuk jövőre. csúnya szegényem, de teszek rá, csak menjen... bár hogy a munkahelyen mit mondjak majd rá, ha kérdezik.... szerintetek elhiszik ha azt mondom hogy az oszlop volt a hibás? merthogy rossz helyre tették?!
szóval ezzel zárom a mai napot, megy egy pár száz darabos zsepicsomaggal..
plusz álljon itt egy általam kreált, kissé átalakított közmondás: "kicsi az oszlop, de erős"!!! ( s mint ilyet, kerüld mint a pestisest!!! :-D )
“Célozd meg a Holdat! Még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.” (Les Brown)
4 megjegyzés:
Azért a sok bosszúság ellenére a legfontosabb, hogy nem lett bajotok...
Ez is igaz, és már nincs mit tenni, így jártunk... ;-P
Sajnálom, hogy így megjártatok! Bizony, sok bosszúsággal jár az ilyesmi.
De becsülöm az optimizmusodat:minden rosszban lehet találni valami jót - főleg, ha keressük!
Bizony, muszáj a jót is észrevenni, nemcsak a rosszat, enélkül elég nehéz lenne az élet. ;-)
Megjegyzés küldése